<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>KREATÍV ÖTLETTÁR</provider_name><provider_url>https://kreativotlettar.cafeblog.hu</provider_url><author_name>BBM</author_name><author_url>https://kreativotlettar.cafeblog.hu/author/bbm/</author_url><title>Csodák csodája</title><html>&lt;img class=&quot;alignleft&quot; style=&quot;margin-left: 10px;margin-right: 10px&quot; alt=&quot;Ibolya&quot; src=&quot;https://kreativotlettar.cafeblog.hu/files/2014/04/Ibolya.jpg&quot; width=&quot;235&quot; height=&quot;294&quot; /&gt;Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem a tavasz a legkedvesebb évszakom.

A természet  újjászületése számomra valóságos csoda!
Újra életre kel minden, süt a nap, sarjad a fű, rügyeznek a fák, bontogatják szirmukat a tavaszi virágok, csicseregnek a madarak...

Ugye, milyen jó érezni a melengető nap sugarát, a tavaszi szellő simogatását, a virágok illatát?

Figyeljük csak a természet ébredezését, ahogy minden kivirul és lássuk meg benne az igazi csodát!
Ez a változás ránk is hatással van.&lt;!--more--&gt;

Mi is újjászületünk, feltöltődünk és minden gondunk, problémánk ellenére jobb lesz a kedvünk, a közérzetünk és megmagyarázhatatlannak tűnő örömet érzünk.

Ilyenkor mintha boldogabb és mosolygósabb lenne körülöttünk a világ.
Mi is felszabadultabbak vagyunk, bátrabban és többet mosolygunk.
Egy mosoly pedig csodákra képes...

Saját örömünket látni mások arcán, -ezt is hozza a tavasz!

Természetesen még sok minden mást is, csak nyissuk ki szemünket, szívünket és vegyük észre a körülöttünk lévő kisebb-nagyobb csodákat!
&lt;h3&gt; Várnai Zseni: Csodák csodája&lt;/h3&gt;
Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!

Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:

&lt;strong&gt;csodák csodája: létezés... tavasz!&lt;/strong&gt;

&nbsp;

Tetszik a bejegyzés&lt;em&gt;?&lt;/em&gt; &lt;strong&gt;Kattints a “Tetszik” gombra! &lt;/strong&gt;&lt;em&gt; &lt;img alt=&quot;:)&quot; src=&quot;https://kreativotlettar.cafeblog.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif&quot; /&gt; &lt;/em&gt;&lt;strong&gt;
&lt;/strong&gt;&lt;em&gt;Hasznosnak találod?&lt;/em&gt; &lt;strong&gt;Oszd meg ismerőseiddel!&lt;/strong&gt;
&lt;strong&gt;&gt;&gt;&gt; &lt;a href=&quot;https://www.facebook.com/pages/Kreat%C3%ADv-Szakk%C3%B6r/140338496029791&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Csatlakozz hozzánk Facebookon is!&lt;/a&gt;&lt;/strong&gt;</html><type>rich</type></oembed>