Advent első vasárnapja.
Meggyújtjuk adventi koszorúnkon az első gyertyát.
A gyertya gyújtásról egy kedves emlék jut eszembe:
Pár évvel ezelőtt a faluházban a karácsonyi ünnepségünk részeként a gyerekekkel meséltük, játszottuk el a Négy gyertya történetét, melyet most veletek is megosztok.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya.
Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek.
Azt mondta az első :
– ÉN VAGYOK A BÉKE!
De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni.
Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.
A második azt mondta:
-ÉN VAGYOK A HIT!
Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem.
A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.
Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:
– ÉN A SZERETET VAGYOK!
Nincs már erőm tovább égni.
Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám.
Ezzel ki is aludt.
Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:
-De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké!
Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.
Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:
-Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát.
– ÉN VAGYOK A REMÉNY!
A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.
*** *** ***
Azt hiszem e kis meséhez nem szükséges különösebb hozzáfűzni való, a lényeg, hogy soha ne felejtsük el:
A remény szikrája ott ég bennünk csupán lángra kell gyújtanunk, s akinek csak lehet továbbadnunk!
Kreatív Szakkörünk minden tagjának és a Kreatív Ötlettár látogatóinak kellemes adventi készülődést, meghitt gyertyagyújtást kívánok!
Balazsiné Balaskó Mária
keramikus, kézműves
Kreatív Szakkör vezetője
Tetszett a Négy gyertya meséje? Kattints a “Tetszik” gombra!
Hasznosnak találod? Oszd meg ismerőseiddel!
>>> Csatlakozz hozzánk Facebookon is!